Magyar és Szlovák első osztályos tanulók sportolási szokásai
Szerző: Juhász Kitti
Kutatásomban a magyar és szlovák első osztályos gyerekek sportolási szokásait vizsgálom. Kérdőív kitöltésével gyűjtöttem információt a szülőktől a délutáni elfoglaltságokról. A gyerek koráról, neméről, sportjáról, apuka és anyuka sportfoglalkozásáról részletes adatokról nyilatkoztak. ( A sport szerepe a napközi otthoni nevelésben = Role of Sport in Afternoon School Activity (in Day Care Centers))
Jelentős különbség, hogy Magyarországon minden napos testnevelést vezettek be 2011-2012-es tanévtől, míg Szlovákiában csak heti kétszer foglalkoznak a gyerekek sporttal, testnevelés tagozatos iskolában heti háromszor (1. internetes hivatkozás). 2011. decemberben a Nemzeti Köznevelésről szóló CXC. törvényben (Köznevelési Törvény) („MindenNATos” testnevelés) határozta meg. A rendeletben továbbá mellékletben meghatározták a Nemzeti alaptantervben (NAT) az oktatás-nevelés céljait és feladatait. (Változások a magyar oktatási rendszerben)
A minden napos testnevelést általános fittségi tesztekkel követik nyomon a gyerekek fejlődését, ez a netfit. A NETfit négy különböző fittségi profilt vizsgál állóképesség, testösszetétel, hajlékonyság és erő tekintetében. Az első osztályos gyerekeknél azonban fontos még a mozgásfejlődés vizsgálata is. Az iskolai testnevelés óra és az órák után végzett sporttevékenység jelentősen fejleszti a gyerekek mozgását, segíti őket a tanulásban és a szervezet igényeit figyelembe veszi.( Interpretation of Mössbauer spectra in the energy and time domain with neural networks).
Az első osztályos gyerekek átlagban 6-7 évesek. Ebben a korban finomodnak a korábban elsajátított durva mozgások. Az első gyerekkorból a másodikba lépnek. Összetettebb mozgásokat kezdenek el végre hajtani, megtanulnak csapatban dolgozni. Koordinációs képességeik javulni kezdenek, egyensúlyérzékük finomodik. A kondicionális képességük is fejlődik, de nem olyan jelentős mértékben. A gyerekeknek nagy a mozgás igényük, ha az érdeklődésüket fenn tartjuk kitartóan dolgoznak, jelentős változás figyelhető meg. Futásban sokat finomodik a mozgáskultúrájuk, elhagyták a gyerekes mozgás formákat, ugrásokat, utánzó mozgásokat végeznek, dobásokat kezdenek pontosan társhoz végrehajtani, térbeli tájékozódó képességük finomodik. Kialakulnak az előkészítő mozgás formák, egyre kevesebb a felesleges mozdulat. A nemek közötti különbség egyre jobban észrevehetővé válik. (Farmosi István, Mozgásfejlődés)( Mozgásfejlődés és a motorikus képességek fejlesztése
gyermekkorban)( Somatic development and some motor performances of young girls based on age and birth season)
A szak dolgozat kutatási témája egy nagyobb kutatás részét képezi, melyben több ország is részt vesz, mint pl Románia és Szerbia, azonban a pontosabb eredmények érdekében csak a Magyar és Szlovák adatokat dolgoztam fel. Az adatok több féléves nyomon követésből származnak. A feldolgozott információk az első féléves adatok alapján lettek rögzítve, a további adatok a későbbiekben leszek rögzítve és kerülnek feldolgozásra. Az első félévben adott válaszok alapján a két ország közötti különbséget vizsgálom, azonban a fő cél, hogy a félévek során a sportolási szokások hogyan változnak meg a szülők és gyerekek tekintetében egyaránt. A kutatás több részből áll, a kérdőíven kívül nyomon követik a tanulókat fizikai mérési tesztekkel is. A mérési szempontok és gyakorlatok a korosztálynak megfelelően lettek összeállítva, mely jól szemlélteti a fejlődésüket fizikai és képességek szempontjából is, melyre a netfit nem alkalmas. A kutatás három féléven át zajlik, melynek minden részében részt veszek.
A kutatásról korábbi félévekben szereztem információt a témavezető oktatómtól és a kutatásban résztvevő oktatóktól és végzett hallgatóktól. Az adatok az első féléves mérésekből származnak, a második féléves mérések most is zajlanak. A gyerekek és szülők szokásai felkeltették az érdeklődésemet, részletesebben foglalkoztam az eredményekkel, melyeket a további félévekben is nyomon követek. Az aktuális szokásaikat rendszereztem, a későbbiekben a változásokat figyelem meg. Az órák utáni sportfoglalkozás ebben a korban elengedhetetlen, melyre a későbbiekben tanárként hangsúlyt fektetek.
A testnevelés órák nem nyújtanak elegendő sportfoglalkozást a gyerekek számára, 6-7 éves korban magas a mozgás igényük. Szlovákiában heti két órában foglalkoznak a gyerekek mozgással, sport tagozatos iskolában is csak heti háromszor. A rendszeres testnevelés órák által megismerkednek a különböző sportágakkal, megtalálhatják a hozzájuk leg közelebb álló mozgást, melyet az órák után is rendszeresen végezhetnek. Egészségesebb életmódot folytatnak, segítik a fizikai fejlődésüket, szellemileg is egészségesebbek lesznek. A csapat sportok megtaníthatják őket az összjátékra, egyéni sportágakban a saját képességeik határáig fejlődhetnek, új dolgokat tanulhatnak, versenyezhetnek, pozitív élményeket szerezhetnek, kitartásra és kemény kitartó munkára ösztönözheti őket.
A teljes dolgozat letölthető az alábbi hivatkozással.