Magyar, Román és Szlovák iskolás gyermekek és szüleik sportolási szokásainak vizsgálata - absztrakt

Szerző: Szabó Jázmin

Magyar, Román és Szlovák iskolás gyermekek és szüleik sportolási szokásainak vizsgálata

Bevezetés:

Napjainkban kiemelt szerepet kap és kihívást jelent a szabadidős sportolási szokások vizsgálata (Tari-Keresztes, 2009). Egyértelműen kimutatható, hogy a mindennapos testnevelés eszközei, módszerei, elemzési-értékelési gyakorlata, pozitív hatással van az iskolás-korúak személyiségére, egészségtudatos szokásaik kialakítására és az életminőségükre. (Gombocz, 2019). Célkitűzésünk annak a vizsgálata, hogy mennyire függ össze a szülők és a gyermekeik sportolási szokása, valamint milyen mértékben azonos a sportágválasztásuk, a három vizsgált ország vonatkozásában.

Vizsgálati anyag és módszer:

Egy anonim kérdőív segítségével gyűjtöttük össze az eredményeket, amelyet a vizsgált gyermekek szülei saját otthonukban töltöttek ki a programba való belépéskor. A felmérésben 231 magyar, 275 román és 231 szlovák gyermek vett részt, tehát összesen 737 iskolás korú diák és szüleik. A kérdések sportolási szokásokra irányultak. A kapott eredményeket átlagoltuk és országonkénti bontásban elemeztük.

Eredmények:

A megkérdezett 737 gyerekből, 390-en (53%) sportolnak, 347-en pedig nem. Magyarország áll az első helyen, ott 231-ből 141 fő (61%) vesz részt iskolán kívüli sporttevékenységben, Romániában 275-ből 144 diák (52%), Szlovákiában pedig a 231 főből 105-en (45%) végeznek mozgásos tevékenységet. 1474 szülőből 383 (25%) sportol. Magyarországon a 196 fő (13%) sportoló szülő közül több édesanya aktív, mint édesapa, Romániában 100 (6%), Szlovákiában pedig 87 (5%) szülő sportol és mindkét országban az édesapák végeznek nagyobb arányban valamilyen típusú sporttevékenységet. Mindhárom vizsgált országban, a 390 sportoló gyermek közül 39 (10%) olyan eset van, ahol megegyezik a gyermekek sportága a szülők jelenlegi sportágával. 12 magyar, 19 román és 8 szlovák szülő – gyermek páros van. 347 nem sportoló diák közül, 28 (8%) fő rendelkezik valamilyen krónikus egészségügyi rendellenességgel. Szlovákiában van a legtöbb 126 főből 15 (11%). Románia áll a második
helyen 3% és Magyarországon mindössze 1%. A 390 sportoló diák közül 43-an rendelkeznek krónikus egészségügyi problémával. Magyarországon 141 főből 24 diák, Szlovákiában, 105-ből 10 fő, Romániában pedig, 144 főből 9.

Következtetések:

Arányaiban kevés gyermek választja ugyan azt a sportágat, mint a szüleik, de fontos a támogatásuk és a környezet motivációja. A fiúk nagyobb arányban végeznek mozgásos tevékenységet, mint a lányok, valamint a sportoló diákok körében több a krónikus betegséggel rendelkezők száma, igazolva ezzel a sport fejlesztő hatását.

Kulcsszavak: rendszeres mozgásos tevékenység, sportmotiváció, szülők hatása.